Egyedülálló, kétgyermekes anyukaként, végtelen lehetőségeimet kutatva-tanulva bizony sok olyan dologgal megismertet az élet, amit nem az én drága Édesanyám mutatott meg nekem. Az egyik ilyen az „ételszállítók csodálatos világa”. Egy évig tartott, hogy elszánjam magam a döntésre: ezentúl inkább megrendelem az ebédet és a vacsorát. De ha egyrészt mérlegre teszem,

Read More…

Jut eszembe a háromperces paprikás-csirkéről: itt van az óvoda ill. iskolakezdés ideje. Azt mondják, többnyire (l)ehetetlen az ottani koszt. Én szerencsére nem ezt tapasztaltam, de az is lehet, hogy simán szerencsém van, pontosabban a kislányomnak. A menü változatos, helyenként kifejezetten fantáziadús, és még az egészséghez is köze van. Na jó,

Read More…

Nekem a világon a legjobb Édesanyám volt. Mindenre nagyon korán megtanított és sokat főzőcskéztünk együtt. Ő sportot csinált abból, hogy sosem a szakácskönyv szerint készítette el az ételt. Nagyon büszke volt a kreativitására – ezt örököltem! Valahogy olyan nekem a főzés, mint a szobrászkodás. Ahogy egy szoborban a harmónia, úgy

Read More…

Na jó, kezdjük a szakácskodással. Már fiatalon azt tapasztaltam, hogy a nők manapság nem tudnak főzni. Ezért gondoltam, hogy meg kell tanulnom. Nem akartam életem végéig pudingon és rántottán élni. Tényleg, hány női mesterszakács van? Én most egyet sem tudnék mondani. Lényeg, hogy elkezdtem főzögetni, és egész jól ment. Gondoltam

Read More…